A 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény jelentős átalakuláson ment át, és az elsőként benyújtott törvénytervezetben foglaltakhoz képest is sok kiegészítést, pontosítást tartalmaz.

A Nemzeti Jogszabálytárban már elérhető az új szakképzési törvény (2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről). Újdonság, hogy már az indoklást is tartalmazza.

Az átmeneti időszakban más és más határidők vonatkoznak például a már engedéllyel rendelkező képzőkre vagy az OKJ-s képzések indítására.

A felnőttképzési törvényjavaslat módosítása kapcsán felmerült és több helyről is lehetett hallani azt a hírt, hogy új képzéseket már csak idén, év végéig lehet engedélyeztetésre benyújtani.

A Magyar Közlöny 206. számában megjelent a 2019. évi CXII. törvény a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről. A szakképzési rendszer átalakítása miatt mintegy egyéb 80 törvényen is változtatni kellett. A 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvényt is jelentősen módosították, erről az elmúlt havi számokban részletesen beszámoltunk.

Felnőttképzési tevékenység 2020. július 1-től csak bejelentés vagy engedély alapján végezhető a 2013. LXXVII. felnőttképzési törvény módosítási javaslata szerint

 

Az átmeneti időszakra a szakképzési és a felnőttképzési törvényjavaslatok különböző határidőket határoznak meg. Az alábbiakban összefoglaljuk a fontosabb határidőket, azaz, hogy például meddig indíthatnak a felnőttképzők OKJ-s képzéseket, vagy, hogy mikortól lehet a módosított felnőttképzési törvény szerint engedélyt szerezni.

A törvényjavaslat (T/8014. számú a szakképzésről szóló 2019. évi … törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről) a nyelvi képzéseket is az áfamentesen végezhető tevékenységek közé sorolja.

A parlament honlapján már elérhető az a törvényjavaslat, amely a felnőttképzési törvény módosításait, valamint sok más egyéb, többek között az ÁFA törvény változásait is tartalmazza. Ebben az ÁFA-mentes képzések körébe sorolja a nyelvi képzéseket. Ez azt jelentheti, hogy a nyelvi képzéseket nem szükséges engedélyeztetni ahhoz, hogy ÁFA-mentes szolgáltatásként kerüljön számlázásra.

A benyújtott törvényjavaslatot változatás nélkül szavazták meg, így az ebben foglaltak lépnek érvénybe. (Lásd: FeFi, 2019. november, A szakképzés rendszere a törvényjavaslat alapján) A törvény 2020. január 1-től hatályos, a felnőttképzésben még 2020. december 31-ig indíthatóak a jelenlegi jogszabályok szerinti OKJ-s képzések, megszűnik az OKJ elnevezés, helyette a szakmajegyzék lesz.

A felnőttképzők a jelenleg hatályban lévő Országos Képzési Jegyzék szerinti, mintegy 760 szakképesítést még 2020. december 31-ig elindíthatják.

Mint ahogy a FeFi legutóbbi különszámában hírt adtunk erről, módosult az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendelet (150/2012. Korm. rendelet). A mellékelt táblázatban most összefoglaljuk az új és a megmaradt részszakképesítéseket.

A Kormányzati Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által kifejlesztett honlapról (http://okoshid.hu) az IKER 3. és 4. szintű képzési programokon kívül (lásd lenti mellékletek) a tanításhoz és tanulásához használható e-learning segédanyagok is letölthetők.

A FINY, FIR és PREFER összevonásából keletkezett új szoftver, a MER (Minerva Egységes Rendszer) a kormányhivatal szerint már kijavításra került, és megfelelően működik. Újdonság, hogy a képzések ütemezését „prózában” kell kifejteni vagy a MER felületén vagy külön dokumentumban, amelyet aláírva kell feltölteni a rendszerbe.

Megjelent a Magyar Közlöny 2019. szeptember 30-i számában az OKJ rendelet (150/2012. Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről) módosítása. Ennek értelmében: a felnőttképzésben még több mint egy évig, azaz 2020. december 31-ig indítható a mintegy 750 OKJ-s szakképesítés. A szakmai vizsgák megszerzésére 2022. december 31-ig lesz lehetőség.

Letölthető az új szakképzési törvényjavaslat, amelyet az Innovációs és Technológia Minisztérium 2019. október 29-én nyújtott be a kormány számára.

A kormány 2019-es őszi törvényalkotási programjának (lásd lent) 11. pontja tartalmazza a szakképzési törvény módosításának ütemezését. Eszerint a törvényjavaslatot novemberben nyújtják be, az elfogadását pedig decemberre tervezik.

A független vizsgaközpontok létrehozása nem új gondolat a szakképzés, felnőttképzés területén, és „összhangban van az európai gyakorlattal”.

2011-ben Debrecenben, az impozáns Kölcsey Központban még külön Országos Felnőttképzési Tanévnyitó Konferencián tanácskozhattak a résztvevők a szakmát érintő lényegi kérdésekről, idén a felnőttképzés már kiszorult a szokásos tanévnyitó eseményről. Pedig megtárgyalandó téma lenne bőven.

A két jogszabály: a 27/2016. EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendelet.

Miközben már készül a szakképzésre és a felnőttképzésre vonatkozó új, egységes szabályozás, még a jelenlegi OKJ-s szakképesítésekre vonatkozó rendeletek is változnak. A legújabb módosítások a Magyar Közlöny 147. számában jelentek meg, és 2019. szeptember 1-től hatályosak.

Igyekeznie kell azoknak, akik képzési programokat kívánnak engedélyeztetni mostanában: informatikai karbantartás miatt 2019. szeptember 11-ig lehet kérelmeket benyújtani, ugyanis utána várhatóan szeptember 23-án indul csak újra az online-rendszer.

Újra hozzáférhető a hatósági online adminisztrációs felület, így már nincs akadálya a további kérelmek benyújtásának és a szokásos adatszolgáltatásnak!

A tervek szerint új szakképzési törvényt alkotnak, ami magával vonhatja azt is, hogy a felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről) hatályát veszti.

A nemrégiben megjelent kormányhatározat (lásd FeFi, 2019. június, Kormányhatározat a Digitális Kompetencia Keretrendszer fejlesztéséről és bevezetésének lépéseiről) célul tűzte ki a magyar digitális keretrendszer kidolgozását, amelynek bevezetése után az egyénektől elvárt digitális ismereteket is ennek alapján határozzák majd meg. 

A képzések kimeneti szabályozásánál a vizsgakövetelményeket kell majd előírni, amelyek az úgynevezett tanulási eredményekkel határozhatóak meg.

A képzők folyamatosan nyújtanak be „D” körös képzési programokat a hatósághoz engedélyeztetésre. Az alábbi összeállítás a programok kidolgozásához nyújt segítséget.

Az iskolai rendszerben a 2020/2021-es tanévtől kerülnének bevezetésre az úgynevezett széles alapozású szakképesítések. A tartalmi fejlesztésekre és a részletszabályok kidolgozására egy év áll majd rendelkezésre.

Jelentkeznek olyan felnőttek is képzésekre, akik a megkezdéshez szükséges bizonyítványukat nem Magyarországon szerezték.

Kormányhatározat jelent meg a hazai szabályozott szakmák (értelmezését lásd a cikkben) áttekintéséről és szükség szerinti csökkentéséről (1410/2019 Korm. határozat a gazdaság versenyképességének növelése érdekében végrehajtandó, a hazai szabályozott szakmák rendszerének felülvizsgálatáról és a szabályozott szakmák számának csökkentéséről)

Jelenleg már több mint 32 ezer képzési program szerepel a Pest Megyei Kormányhivatal nyilvántartásában. A legtöbb engedélykérést az egyéb, „D” képzési körben nyújtják be.

A magyar digitális keretrendszert az európai Digital Competence Framework for Citizens, azaz a DigComp 2.1 alapján, a hazai viszonyokat figyelembe véve alakítják ki. A minap megjelent  1341/2019 (VI. 11) kormányhatározat a feladatok végrehajtásának határidejét 2020. június 30-ra tűzte ki.

A kormányhatározattal hivatalossá tett anyag lényegében nem különbözik a korábban már megismert tervezettől. (Lásd FeFi, 2019 március, A szakképzés 4.0 alapvető változásokat hoz a szakképzésben és a felnőttképzésben is) A további részletek hiányában azonban egyelőre csak találgatásokra lehet hagyatkozni.

A Nyelvvizsga Akkreditáló Testület (NYAK) által elfogadott, egynyelvű, általános nyelvvizsgabizonyítványt adó rendszer lényegi korszerűsítése: mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsga számítógép előtt zajlik.

A Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára (GINOP-6.1.5) és a Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára (GINOP-6.1.6) pályázatok keretében megvalósuló projekteket nemcsak az NSZFH vizsgálja monitoring látogatás keretében, hanem pénzügyminisztériumi megbízottak is.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy közeledik az éves árbevétel bejelentésének határideje, amely június 15.

A szakképzés és a felnőttképzés rendszerszintű átalakításának még nincs minden részlete kidolgozva, és egyelőre még az sem egyértelmű, hogy a 200-nál kevesebb OKJ-s szakképesítést kizárólag a szakképzési centrumok iskoláiban lehet-e majd oktatni.

A jelenleg futó projektekről szóló jogszabályban (1006/2016. Korm. rendelet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról) néhány részlet változott, és új felhívások megjelenése is várható.

Fokozott érdeklődés kísérte A jövő nyelvtanára – a nyelvtanárok jövője című konferenciát, amelyet a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) tartott 2019. április 27-én.

Ma már minden honlapon felbukkannak belépéskor a cookie-k, a sütik elfogadását vagy testre szabását felajánló ablakocskák, vagyis a cégek is többé-kevésbé alkalmazzák az adatvédelmi szabályokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ellenőrzései azonban különböző hiányosságokat állapítottak meg. A FeFi egy évvel ezelőtti áprilisi és májusi tematikus számaiban foglakozott részletesen a GDPR témájával.

A nemrégiben megjelent kormányhatározat szerint (1168/2019. (III. 28.) Korm. határozat a „Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről) 2019. április 30-ig a kormány elé kell terjeszteni a Szakképzés 4.0 alapján elkészítendő Cselekvési Tervet.

Az előre bejelentett monitoring látogatásokat, vagyis ellenőrzéseket a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFH) tartja, egy céget két alkalommal is ellenőrizhetnek.

2019. január 1-től az OKJ-s bizonyítványokon fel kell tüntetni a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) és az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) szintjeit is.

A nyelvtanításban és értékelésben használatos, az Európai Unióban mintegy negyedszázada bevezetett Közös Európai Referenciakerethez, ismertebb elnevezéssel: a KER-hez hasonló rendszert dolgoznak ki a digitális kompetenciákra is.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) csaknem húszezer fő képzésére írt ki pályázatot, amelyet a megyei kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályához kell beküldeni 2019. május 6-án 14 óráig. Az OKJ-s („A” képzési kör), az egyéb szakmai („B”), az egyéb („D”) valamint a hatósági képzések a kevésbe fejlett régiókban indíthatók.

„A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” elnevezésű dokumentum az iskolai szakképzési rendszer teljes átalakítását tervezi, és a felnőttképzés számára is új irányokat ír elő. A Szakképzés 4.0 munkaanyag e cikk mellékletében olvasható.

Az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) lesznek jogosultak arra, hogy megfogalmazzák javaslataikat a szakképzés újragondolásához, az OKJ racionalizálásához. A készségtanácsok elnökei a minap vették át megbízólevelüket Palkovics László minisztertől.

A rövid beadási határidejű pályázatokban jellemzően OKJ-s képzések, kisebb számban hatósági és nyelvi képzések megtartására vállalkozhatnak a képzők. Az állami forrásból finanszírozott képzéseken álláskeresők vehetnek majd részt.

A képzők számára az ajánlattételi felhívást 2019 áprilisában teszik közzé az OFA Országos Foglakoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján.

Az érintett minisztereknek 2019. április 30-ig Cselekvési Tervet kell kidolgozniuk, a jogszabályi módosítások előterjesztésére pedig 2019. szeptember 30-ig kaptak határidőt. Így a szakképzés és felnőttképzés átalakításának részletei várhatóan 2019. második felében körvonalazódnak majd. A főbb irányok: az OKJ-s szakmák számának jelentős csökkentése, az iskolai rendszerű szakképzés teljes átalakítása, a vállalati képzések erősítése és a digitalizáció egyértelművé teszik, hogy jelentős változások lesznek a képzés, oktatás minden szintjén, így a felnőttképzésben is.

Az intézmények többségét a hatóság már második alkalommal ellenőrzi majd. Előfordulhat az is, hogy egy képzőt egy éven belül kétszer is ellenőriznek.

A FeFi a hatósági ellenőrzésre való felkészüléshez nyújt segítséget a magyarázatokat is tartalmazó check listával, valamint a súlyosabbnak minősülő szabálysértések ismertetésével. 

Várhatóan még a tavasszal tárgyalja a kormány a Szakképzés 4.0 stratégiáját, ennek részletei még nem ismertek, különösen talányos a felnőttképzés ügye.

A módosított munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről) előírja, hogy 2019. január 1-től a képzéseket kizárólag a felnőttképzési törvény hatálya alatt lehet megvalósítani.

A nagyvállalatok munkavállalóinak képzésére rendelkezésre álló keretösszeg 18 milliárd 520 millió forint, míg a mikro-, kis- és középvállalatok esetében a keretösszeg 13 milliárd 40 millió forint. A támogatott projektek összefoglalói megtekinthetők a Széchenyi 2020 honlapján.

A projekt monitoring feladatait ellátó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) munkatársai helyszíni látogatáson vizsgálják a képzések és a projekthez kapcsolódó egyéb feltételek megfelelőségét.

A változások hét szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletet érintenek, amelyek közül a lényegesebbeket az alábbiakban ismertetjük.

A jelenleg használatos bizonyítvány nyomtatványokon – amíg el nem készülnek az újabbak – a dátum feletti részen kell szerepeltetni az adott szakképesítés EKKR és az MKKR szintjét.

A Pest Megyei Kormányhivatal a szakmai programkövetelmények törléséről minden képző intézmény részére e-mail-ben küldött tájékoztatást. A hír elsősorban a „B”, azaz az egyéb szakmai képzéseket folytató képzőket érintheti.

A kormányzati kommunikációban már egy ideje egyre többször az OKJ-s szakképesítések számának csökkentéséről esik szó.

2019. január 1-től Kucsák László az NSZFH elnökeként vezeti a hivatalt.