A meghirdetés másnapján már nem lehetett regisztrálni a 2018. december 13-án megtartott rendezvényre. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kormányhivatal 2019-ben megismétli a rendezvényt. A FeFi összefoglalót készített az előadásokról, melyet mostani, a 2018-at záró számában négy részletben adunk közre.

Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési igazgatója azt hangsúlyozta, hogy főleg azokban a szektorokban nagyobb „a képzési hajlandóság”, ahol a jogszabály eleve előírja a kötelező képzést.

A Pest Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője, Tóth Edit indította e szavakkal A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás tapasztalatai címet viselő előadását.

Dr. Behovics Judit, a Pest Megyei Kormányhivatal (PMKH) főosztályvezető-helyettes jogásza hangsúlyozta, hogy nem könnyű a felnőttképzés jogszabályrendszere, mivel csak a vonatkozó jogszabályok felsorolása másfél oldalas.

A jelenleg elérhető törvényjavaslat szerint 2019. január 1-től lépnének életbe azok a módosítások, amelyek főként a szakképzési centrumok irányítását, és a szakképesítések megszerzését célzó képzési formák kiegészítését érintik.

A 2014, 2015 és 2016-ban „A”, „B” és „C” körben felnőttképzési engedélyt szerzett képzőknek év végéig esedékes intézményük külső értékelése. A Tudáspont Kft. külső értékelésére online lehet ajánlatot kérni.

A 2018. december 9-től hatályos 26/2018 ITM rendelet váltja fel a korábbi idevonatkozó, 12/2010 SZMM rendeletet. A díjak mértéke nem változott.

1500 hazai intézmény nyert támogatást a Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, szolgáltatási portfóliójuk bővítése elnevezésű (GINOP-3.3.1-16) projekt keretében. A program része a munkatársak 70 órás, DJP mentor képzése is.

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a szakmai programkövetelményt kidolgozók a program tartalmát, mint önálló szellemi alkotást hivatalosan bejegyeztethessék.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2018. november 25-ig várja a szándéknyilatkozatot a képzések megvalósítására a felnőttképzési intézményektől. A felhívást az NSZFH minden engedéllyel rendelkező intézménynek a napokban juttatta el.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az október eleji balatonfüredi Infotér konferencián előadásában a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta.  

A Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis-, és középvállalatok, valamint nagyvállalatok munkavállalói számára (GINOP-6.1.5 és GINOP-6.1.6, valamint VEKOP-8.5.3) projektekben a felnőttképzési törvény hatálya alatt megvalósított dokumentációs kötelezettségeket kell figyelembe venni. Ehhez nyújt segítséget a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) által összeállított Dokumentum mátrix (lásd lent).

Amennyiben a képző a helyszíni vizsgálatról készült jegyzőkönyvhöz, annak kézhezvételétől számított 3 napon belül észrevételt kíván tenni, azt már nem közvetlenül a hatóságnak, hanem a vezető szakértőnek küldi meg.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) által megjelentetett több mint 200 oldalas tananyagot (lásd lent) a felnőttképzési szakértők továbbképzésére állították össze, de jól használható a képzők napi gyakorlatához és az ellenőrzésekre való felkészüléshez is.

Az iskolai rendszerű szakképesítésre helyezi a hangsúlyt továbbra is az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Pölöskei Gáborné.

Egy adott szakképesítés SZVK-ját azonban továbbra is az érvényben lévő korábbi miniszteri rendelet írja elő. Alábbi összeállításunk abban segít eligazodni, hogy az egyes területekhez, minisztériumokhoz tartozó szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK), melyik hatályos jogszabályban találhatóak.

Időről-időre felmerül a kérdés, hogy azokról a képzésekről, amelyeket a cégek szabad piaci szolgáltatásként nyújtanak, nem kell adatot szolgáltatni. Akik ezt állítják, azzal érvelnek, hogy a felnőttképzési törvény, amelyben az OSAP adatszolgáltatásról is rendelkeznek, csak a törvény hatálya alatt képzést folytató képzőkre vonatkozik.

A SZIT-et létrehozó Informatikai és Technológiai Minisztérium (ITM) a szakképzést és a felnőttképzést stratégiai területnek tekinti – szögezte le Palkovics László miniszter.

Az információs és önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (Infotv.) már szerepelnek azok a rendelkezések és kiegészítő szabályok, amelyeket a 2018. május 25-től kötelezően alkalmazandó európai uniós rendelet pontjaival együttesen kell érvényesíteni.

További GINOP és VEKOP pályázatokat is kisebb-nagyobb mértékben módosítottak.

A bírságok megállapításakor 2018. január 1-től a hatóság nagyobb mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

A rendezvényt az eddigi szokások szerint módszertani tanártovábbképzéssel egybekötve tartják 2018. szeptember 7-én és 8-án.

Módosult a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A 2018. szeptember 1-től életbe lépő változás csupán a szakközépiskolákban, a szakgimnáziumokban oktatható szakképesítések struktúráját érinti, a kerettantervek tartalmát azonban nem.

Módosult a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 56/2016. FM rendelet

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a vele készült interjúban, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár rendezvényeken tartott előadásaiban azt hangsúlyozta, hogy szükség van a szakképzés megerősítésére.

A szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) írja elő, hogy a szakképzés és felnőttképzés folyamatos fejlesztése, és a munkaerő-piaci igények, valamint a képzéskínálat összehangolása érdekében ágazati készségtanácsokat kell létrehozni.

Megjelent a 23/2018. (VII. 18.) EMMI rendelet Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet módosításáról

Az új miniszter kinevezését követően azt mondta, hogy a klímapolitikára, az infokommunikációra és a felnőttképzésre helyezi a hangsúlyt. A szak- és felnőttképzés irányítására ugyanakkor nem hoztak létre önálló államtitkárságot.

A munkahelyi képzések nagyvállalatok, valamint a mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára (GINOP-6.1.5, GINOP-6.1.6), valamint a későbbiekben megjelent, Vállalati Képző Központok rendszerének kialakítása és működtetése (GINOP-6.1.8) elnevezésű pályázatok közül még egyiket sem bírálták el.  

Ha életbe lép a törvénymódosítás, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felhatalmazást kap arra, hogy ellenőrizze a GDPR-ban foglaltak betartását.

A felügyeleti hatóságnak, azaz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) 2018. május 25-től be kell jelenteni, ha a cégnél adatvédelmi tisztviselőt alkalmaznak, illetve ha adatvédelmi incidens történik.

Benyújtási határidő: 2018. június 11., 11 óra (az ajánlatnak eddig az időpontig mindenképpen be kell érkeznie)

Már csak egy hét van hátra a GDPR (Rendelet) 2018. május 25-i bevezetéséig, az intézményeknek elvileg addig kell kialakítaniuk az adatkezelési rendszerüket, a dokumentációjukat. A FeFi a képzésben részt vevők számára kidolgozott tájékoztató-mintát e cikk mellékleteként közli.

2018. május 25-től, a GDPR életbe lépésétől a felnőttképzési szerződésben is érdemes utalni az adatvédelemre, valamint további egyéb módosítások is javasoltak. Az új felnőttképzési szerződés-mintát jelen cikkhez mellékeljük.

A hatóság által kirendelt szakértők a képzők megfelelő működését a dokumentumok mintavételével vizsgálják, kivételt képez ez alól az OSAP statisztikai szolgáltatás teljesítése.

Az „A”, „B” és „C” körös képzéseket folytató intézményeknek minden év június 15-ig kell az ebből a tevékenységükből származó nettó árbevételüket a hatóság részére bejelenteniük. Az árbevétel jelentésbe nem szükséges a „D” képzési körből származó bevételt beszámítani.

A felnőttképzési jogszabályokon edződött képzőknek nem idegen a GDPR logikája: szabályzatokat kell alkotni, és dokumentálni kell. A helyzet, persze, mégsem ilyen egyszerű.

Személyes adat, jogalap, érdekmérlegelés, adatfeldolgozó és adatkezelő, adattovábbítás, adatvédelmi incidens, stb., szavak jelentésének megértése a szabályozási rendszer kidolgozásához szükségesek.

Minden adatkezeléssel, adatfeldolgozással, adattovábbítással, törléssel vagy bármilyen egyéb, a személyes adattal kapcsolatos történést nyilvántartásban kell rögzíteni. Az alábbiakban ezeket a felnőttképzők számára releváns nyilvántartásokat ismertetjük, és minta-dokumentumokat is mellékelünk.

A GDPR lényeges eleme, hogy az egyéneknek  –  akár munkavállalók, akár képzésben részt vevők –, akik személyes adataikat bocsátják valamely cég, hivatal, szerv, stb. részére, pontosan tisztában kell lenniük azzal, hogy mi is történik az adataikkal, milyen veszélyeknek lesznek kitéve, ha megadják azokat, és hogy milyen jogosultságaik vannak azok védelme érdekében.

A minőségbiztosítási keretrendszerről szóló jogszabály (58/2013. NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól) értelmében a miniszternek minden év március 31-ig kell meghatároznia a külső értékelésnél felszámítható legmagasabb összeget.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) honlapján új értelmezést kapott a külső értékelések esedékessége.

A képzők jogszabályoknak megfelelő működését a Pest Megyei Kormányhivatal megbízásából a hivatalos nyilvántartásban szereplő, kirendelt szakértők vizsgálják. A FeFi által összeállított, a 2018. január 1-től érvényes jogszabályok szerint aktualizált check-lista segítséget jelent az ellenőrzésre való felkészülésben, valamint a képzők napi működéséhez sorvezetőül is használható.

A GDPR (General Data Protection Regulation) 2018. május 25-én lép életbe. Az európai uniós szabályozás magyar jogszabályokba való átültetése csak a tavaszi törvénykezési időszakban várható. Addig is mit tehetnek a képző intézmények?

Már elérhető az online kitöltő program a pályázatok elektronikus benyújtásához, a beadási határidőt módosították.

Előminősítési tanúsítvánnyal kell rendelkezni annak a nagyvállalatnak, amelyik a március elején meghirdetett GINOP-6.1.8  projektre kíván pályázni. Feltétel, hogy a pályázó nagyvállalat a partner- és/vagy kapcsolt vállalkozásaival legalább 150 milliárd forint nettó árbevétellel rendelkezzen az elmúlt 3 év egyikében.

2018-ban esedékes szinte mindegyik, az „A”, „B” és „C” képzési körben engedélyt szerzett képzők külső értékelése. A jogszabály szerint a képző intézményeknek kétévenként el kell végeztetniük külső értékelésüket.

A módosított felhívás már nem szabja meg, hogy milyen arányban kell szakmai tartalmú képzéseket tartani, és a nyelvi képzéseken is nagyobb százalékban vehetnek részt a munkavállalók. A képzéseket a konvergencia régiókban foglalkoztatott munkavállalók vehetik igénybe.

2018. január 1-től megváltozott az egyéb képzések meghatározása, ennek alapján bármely képzést lehet az egyéb, „D” képzési körben engedélyeztetni, amennyiben annak óraszáma nem haladja meg a 30 órát.

A jelenleg ismert feltételek szerint, a GINOP-6-1.8 kódszámú felhívás a nagyvállalatok számára, elsősorban a saját dolgozók képzésére biztosít forrást, összesen 9 milliárd forint értékben, amely összeget a nemrégiben újra meghirdetett GINOP-6.1.5 és 6.1.6 pályázatokból „csippentettek le.”

Örömmel tájékoztatjuk, hogy megjelent a Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára című (GINOP-6.1.5-17 kódszámú) módosított felhívása és aMunkahelyi képzések támogatása mikro-, kis és középvállalatok munkavállalói számára című (GINOP-6.1.6-17 kódszámú) módosított felhívása

Az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokba 2018. január 1-től nem kötelező szakértői bizottságot bevonni.

A FeFi január elején megjelent különszámában beszámoltunk, hogy több felnőttképzési tárgyú miniszteri rendelet is módosult, ezek részleteit az alábbiakban ismertetjük.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) honlapján újra közzétették a külső értékelés végzésére feljogosított cégek listáját, köztük van a FeFi partnercége, a Tudáspont Kft. is, amelytől ajánlatot a külső értékelésre online lehet már igényelni.

Néhány pontban változtak csupán a 2018. január 1-től életbe lépő, az OKJ-ról, a követelménymodulokról és a szakképzési hozzájárulásról rendelkező jogszabályok. A szakgimnáziumokban bevezetésre kerül a mellék-szakképesítés rendszere.

A támogatás a 2018. január 1-től letett vizsgákra vonatkozik, a kérelmet a nyelvvizsga díjának visszatérítésére a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell benyújtani.

2017 december utolsó napjaiban sorra jelentek meg az alábbi felnőttképzési és szakképzési tárgyú kormány- és miniszteri rendeletek módosításai, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindegyik vonatkozó jogszabály megváltozott.