2014. december 15-i hatállyal régi-új intézményként kezdi meg működését a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, az NSZFH.

46 szakmai programkövetelmény található immár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján. Ezek többsége 1-3 modulból áll.

„A tervezet a szakképesítéshez kapcsolódó, újonnan kidolgozott és módosított mestervizsga-követelményeket, új és módosított szakképzési kerettanterveket, továbbá módosuló szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmaz. Az új követelmények lehetővé teszik a mestervizsgáztatási lehetőségek kiszélesítését, illetve az iskolai rendszerű szakképzés bővítését.” – olvasható a dokumentum bevezetőjében.

Módosul néhány pontban a nyelvi programkövetelményekről szóló rendelet (16/2014 (IV. 4.) a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról)

Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) alapján dolgozzák ki a nemzeti képesítési keretrendszereket.  Az egyes országok különböző képesítései így összehasonlíthatóvá válnak egymással. 

Módosult a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NMH SZFI) honlapján nyilvántartott felnőttképzési engedéllyel rendelkező képzési programok száma folyamatosan nő. Remélhetően még ebben az évben megjelenik a minőségbiztosítási rendszerek nyilvántartása is.

„2015 a felkészülés és a kemény munka éve lesz, azon képzőkre, amelyek átvészelik ezt az időszakot, 2016-tól arany időszak köszönthet” – mondta a FeFi-nek dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke, akit a pályázati lehetőségekről és irányokról kérdeztünk.

Az eddigiekben jóváhagyott és nyilvántartásba vett programkövetelmények* a megszerzendő ismeretekre vonatkozóan konkrét leírásokat tartalmaznak, tartalmi szempontból azonban sokszínűek. Az új minta további szabályozásokat tartalmaz.

Az alkalmassági vizsgálatok célja annak ellenőrzése, hogy az adott szakképesítéssel betölthető munkakörök, ellátható tevékenységek végzésére a képzésre jelentkező alkalmas-e.

272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet, 47/2014. (X. 29.) EMMI rendelet, 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat, 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozat

Már összesen 30 szakmai programkövetelményt fogadott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által működtetett Program Bizottság. A felnőttképzési intézményeknek 2014. december 31-ig az engedélyezett képzési programjaikat valamely már nyilvántartásba vett szakmai programkövetelménnyel kell megfeleltetniük.

20 kidolgozott nyelvi programkövetelmény érhető már el a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján magyar, angol, olasz, spanyol, francia, orosz és német nyelvből.

A képzők egyre többször alkalmazzák azt a lehetőséget, hogy a képzési programjaikat módosítják és szakértővel előminősítik.

Négyezer életpálya tanácsadással foglalkozó szakember képzése folyik blended learning módszerrel a TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” című kiemelt projekt keretében.

A FeFi alábbi összeállítása a hatályos jogszabályok képzési programra vonatkozó részeit tartalmazza, vagyis mindazt, amit a képzési programok készítésénél, a hatósági eljáráskor és a működés során az intézményeknek figyelembe kell venniük.

A Miskolci Egyetemen megtartott Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanévnyitón a középpontban az iskolai rendszerű szakképzés állt. Bár az eredeti programban még nem szerepelt, a rendezvényen a nemzetgazdasági miniszter is megjelent.

A felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII.) pontosan meghatározza, hogy a felnőttképzési szerződést milyen tartalommal kell megkötni. Ezen kívül a képző és a képzést megrendelő cég vagy magánszemély a szerződésbe bármi egyebet is beírhat. A hatályos jogszabályoknak megfelelő szerződés-minta a FeFi Dokumentumtárából letölthető.

A felnőttképzési engedély adott képzésekre szerezhető meg. A képzési programok a jogszabályok adta kereteken belül szabadon módosíthatóak.

Megjelent a nemzetgazdasági miniszter 25/2014. (VIII. 26.) NGM rendelete egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A rendelet a következő jogszabályokat módosítja:

Azokat a képzési programokat, amelyek munkakör betöltéséhez szükségesek vagy valamely munkakör magasabb szintű végzését segítik elő, az NMH nem fogadja el egyéb, „D” körös képzésként.

A felnőttképzési törvény (2013. LXXVII.) átmeneti rendelkezései értelmében az akkreditált képzési programok 2014. augusztus 31-ig, a 2013. január 1-ét követően akkreditáltak 2015. március 31-ig indíthatóak a „régi” törvényi (2001. CI.) szabályozás szerint. A szabályozás a képzés Áfa-adómentességét is érinti.

A képzőknek az elégedettségmérés eredményeit is jelenteniük kell majd, a honlapjukon pedig közzé kell tenniük a képzési tevékenységükre vonatkozó naprakész, objektív mennyiségi és minőségi mutatókat.

Az engedélyezés nem hatósági ellenőrzés. Az engedélyezési eljárás részét képező helyszíni szemlén kizárólag az engedélyezendő képzés(ek) folytatására való felkészültség a vizsgálat tárgya.

A 2014. augusztus 28-án tartandó rendezvényre online lehet jelentkezni a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság honlapján, amely 500 szakiskola és szakközépiskola fenntartójaként Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal néven, az NGM önálló háttérintézményeként működik majd. A minisztérium közleménye szerint az átalakulásra még 2014 szeptemberében sor kerül.

Megjelentek az első nyilvántartásba vett nyelvi programkövetelmények

2014. július 15-től már csak azok a felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők végezhetik a képzési programok előzetes minősítését, akik az NMH által vezetett ajánlási listán szerepelnek.

A támogatott képzéseken KER B1 szintről KER B2 szintre kell eljutniuk és komplex, vagy írásbeli vagy szóbeli vizsgát kell tenniük angol, német vagy francia általános nyelvből a hazai felsőoktatásban végzett, de nyelvvizsga hiányában diplomával még nem rendelkező jelentkezőknek.

A felnőttképzést folytató intézmény a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat – a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított – 15 napon belül köteles bejelenteni az NMH-nak.

Az OKJ-s képzési programokat a szakmai és vizsgakövetelményekben foglaltak szerint, valamint ha iskolarendszerben is oktatható képzésről van szó, a kerettanterv figyelembe vételével kell elkészíteni. Az alábbiakban, jogszabályi hivatkozásokkal ismertetjük, hogy a képzési programnak mi mindent kell tartalmaznia.

A szemlén a szakértők az engedélyeztetni kívánt képzési programok megvalósíthatóságának feltételeit vizsgálják. A helyszíni szemle időpontját a kirendelt vezető szakértő előzetesen egyezteti az intézménnyel.

Nyelvi programkövetelmény nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó ingyenesen nyújthat be a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz. A hatóság a javaslat nyilvántartásban vételéről 21 napon belül dönt.

Az egyetemi vagy főiskolai pedagógiai, andragógiai végzettségen kívül a felsőoktatásban végbement képzésszerkezeti váltás miatt egyéb, azonos szakmai irányultságú szakképzettségek is elismerhetők a szakmai vezető végzettségének.

A jogszabályok között fennálló alá és fölé rendeltségi kapcsolat alapján a jogszabályok a modern jogrendszerekben hierarchikusan tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály soha nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. A törvény, a legmagasabb szintű jogszabály a szabályozni kívánt terület kereteit határozza meg, a rendeletek pedig a működés és az eljárások részletes szabályait.

A képzési tevékenység minőségének biztosítása érdekében a felnőttképzőnek olyan minőségbiztosítási rendszert kell kidolgoznia és működtetnie, amely összhangban áll az intézmény méreteivel és képzéseivel, és amely a képzés minőségének folyamatos fejlesztésén alapul.

Az ajánlási listát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) vezeti majd , addig a hivatal közleménye alapján a programok minősítését a nyilvántartási számmal rendelkező felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők végezhetik a szakterületüknek megfelelően. Az úgynevezett„D” képzési körben, vagyis az egyéb – tehát nem szakmai és nem nyelvi – képzési programokat a szakértők szakterülettől függetlenül minősíthetik. Az ajánlási listán szerepelni fog, hogy mely szakértők vállalnak „D” képzési körben is programminősítést.

Lassan okafogyottá válik a TÁMOP 2.2.7 kódszámú pályázat, amely a felnőttképzést folytató intézményeknek nyújtott volna támogatást az új engedélyezési eljárásra való felkészüléshez (Lásd: FeFi, 2013. június, Újabb pályázati forrás képző intézmények számára a konvergencia régióban).

A tájékoztatási kötelezettség, a panaszok kezelése minden képzési tevékenységet folytató cég, intézmény számára előírás, akkor is, ha a képzéseiket nem a felnőttképzési törvény szerint folytatják.

A felnőttképzési engedély kiadásának feltétele, hogy az intézmény vagyoni biztosítékkal rendelkezzen. Az ennek meglétéről szóló szerződés csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a jogszabály által előírt kikötéseket.

Nyelvi programkövetelményre vonatkozó javaslatot elektronikusan kell majd benyújtani a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján. Az NMH a nyilvántartásából törli azokat a már engedélyezett képzéseket, amelyek 2014. június 30-ig nem feleltethetőek meg egy elfogadott nyelvi programkövetelménynek.

Már benyújtható a Felnőttképzési Szakértői Bizottsághoz (FSZB) a minőségbiztosítási rendszer elfogadására és alkalmazhatóságára irányuló kérelem. Az intézmények kötelező két évenkénti külső értékelését csak azok a cégek és intézmények végezhetik, amelyeknek a kidolgozott minőségbiztosítási rendszerét a miniszter elfogadta. 

A felnőttképzési szakértők nyilvántartását a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH), a felnőttképzési programszakértők nyilvántartását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezeti. A lista folyamatosan bővül, a korábbi szakértők április 30-ig nyilatkozhatnak, hogy folytatni kívánják-e a tevékenységüket.

A Magyar Közlöny 51. számában megjelent a nemzetgazdasági miniszter 16/2014. (IV. 4.) NGM rendelete a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról.

A Magyar Közlöny 58. számában megjelent a Kormány 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelete az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

A „D” képzési körbe tartozó képzések esetén az engedélyezési eljárás igen egyszerű, kis költséggel jár, az eljárás során nincs helyszíni szemle, nincs vagyoni biztosítékra vonatkozó kötelezettség és nem előírás minőségbiztosítási rendszer készítése és működtetése sem. Azonban a „D” képzési körben engedélyezett képzések folytatása a többi képzési körhöz hasonlóan számos kötelezettséggel jár, hatósági ellenőrzések lesznek és a nem megfelelő működés során ugyanolyan szigorúak a szankciók.

A felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII.) átmeneti rendelkezései szerint a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők jogosultsága 2014. február 28-i hatállyal érvényét vesztette. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet várhatóan néhány héten belül megjelenik. 

A felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII.) a felnőttképzést folytató intézmények és minden képzési tevékenységet végző intézmény számára kötelező adatszolgáltatást ír elő. 2014-től a képzésben részt vevő egyének adatait kell rögzíteni a rendszerbe.

A szakképzésről szóló törvény értelmében az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele. A modulzáró vizsgáról szóló igazolás képzésen való részvétel nélkül is kiadható.

Az engedély benyújtása elektronikusan történik, ezért első lépésként felhasználói nevet és jelszót kell igényelni a https://felnottkepzesiengedely.munka.hu/, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság (NMH SzFI) által működtetett FINY3 rendszerébe. Az aláírt eredeti dokumentumokat szkennelve a FINY3-ba kell feltölteni, vagyis a hivatalnak postán semmit nem szükséges elküldeni.

A helyszíni szemle lefolytatására az elektronikus kérelem benyújtását követően néhány héten belül kerül sor („A”, „B”, ill. „C” képzési körre vonatkozó kérelem esetén). A szemle időpontját a hatóság által kirendelt vezető szakértő egyezteti a képző intézmény képviselőjével.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról szóló rendelettervezetét.

Engedélyezési eljárás akkor kezdeményezhető, engedély alapján képzés akkor folytatható, ha az intézmény rendelkezik a kérelmében/engedélyében szereplő képzésekhez kidolgozott és erre feljogosított szakértő által előzetesen minősített képzési programmal, amely alapján képzését folytatni kívánja, illetve folytatja.

Az alábbi felsorolással kifejezetten az OKJ-s programok készítéséhez kívánunk segítséget nyújtani.

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján megjelent közlemény szerint a nyelviskolák maguk határozhatják meg, hogy a képzéseiket a felnőttképzési törvény hatálya alatt vagy azon kívül valósítják meg. ngedély megszerzése csak a támogatott nyelvi képzésekhez kötelező.

A jogszabály szerint azoknak az intézményeknek, amelyek a felnőttképzési engedély iránti kérelmet a díjrendelet hatályba lépése előtt nyújtották be az NMH-hoz, 2014. január 19-ig kell elküldeniük az eljárási díj befizetéséről szóló igazolást.

A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet néhány pontja módosult.

A felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII.) előírja, hogy az engedélyezett képzések esetében a képző intézményeknek a képzési tevékenységgel kapcsolatos dokumentumait öt évig kell megőrizniük, és a kétévenkénti hatósági ellenőrzéseken azokat visszamenőleg be kell tudniuk mutatni.