Érdemes-e a közeljövőben intézmény-akkreditációt szerezni és kiknek?
Elsősorban azoknak érdemes, akik a jövőben OKJ-s képzéseket, nyelvvizsgára felkészítő, illetve támogatott képzéseket szeretnének folytatni. Arról azonban egyelőre nincs érdemi információ, milyen támogatások lesznek. A következőkben feltehetően a jelenleginél nagyobb lesz a presztízse az akkreditált intézményeknek. A jogalkotók szándéka szerint a minősítés (akkreditáció) megszerzése igazi garanciát fog jelenteni a színvonalas szolgáltatásra. Aki úgy érzi, szüksége lesz az intézményi akkreditációra, mindenképpen még most fogjon bele, mert az eddigi rendszer még olajozottan működi. A változások után várhatóan nehezebb időszak következik, mindaddig, amíg a hatósági, ügyintézési és szakértői kérdések tisztázódnak. Az igazgatási szolgáltatási díjról még annyi információ sincs, hogy drágább lesz-e vagy olcsóbb. A felnőttképzés alighanem ketté fog szakadni: lesznek az akkreditált intézmények - egy valószínűleg szigorúbban ellenőrzött minőségbiztosítással, a jelenleginél magasabb presztízzsel, újabb/másabb adminisztrációs terhekkel, és lesznek a nem akkreditált intézmények, amelyek viszont megszabadulhatnak a szigorú adminisztrációs terhektől. A képzések célcsoportját is érdemes figyelembe venni. Minél nagyobb a konkurencia, annál valószínűbb, hogy az akkreditált intézmények jutnak versenyelőnyhöz a "sima", lakossági, nem OKJ-s, és nem nyelvvizsgára felkészítő képzések esetében is.
Érdemes-e a közeljövőben program-akkreditációt szerezni és kiknek?
Azoknak mindenképpen, akik az intézmény-akkreditáció megszerzése mellett döntenek még most (ehhez jelenleg "beugró" a program-akkreditáció). Azoknak, akik elsősorban az ÁFA-mentesség miatt szeretnének program-akkreditációt szerezni, nem tudunk biztos tanácsot adni. Ígérik, hogy az átmeneti időszakban a megszerzett program-akkreditációk érvényesek maradnak, de az bizonytalan, hogy meddig. Nem ismeretes az sem, hogyan alakul az ÁFA-mentesség. Kisebb cégek számára megoldást jelenthet egy alanyi mentes cég létrehozása, amely program-akkreditáció nélkül is adhatja ÁFA-mentesen a képzéseket, persze csak évi 5.000.000 Ft, egyébként ÁFA-köteles bevétel erejéig.
Hány modulja lehet egy akkreditált programnak? Milyen modulokat érdemes egy akkreditált programba betervezni?
Annak ellenére, hogy ezt a jogszabályok egyértelműen nem írják elő, semmiképpen sem tanácsos 10-20 olyan modult tervezni egy programba, amelyek önállóan, egymástól elszigetelten is lefolytathatók, mindenféle egymásra épülés nélkül. Például különböző témájú tréningprogramokat, mint modulokat nem érdemes egy programba betervezni. A program kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy egy programban olyan modulok legyenek, amelyek mindegyikének elvégzését ugyan ajánljuk a résztvevőknek, de nem kötelező jelleggel, és nem folyamatában. Az is jó megoldás, ha a résztvevő előzetes ismeretei alapján csatlakozik a programba: például nyelvi képzések esetében a résztvevő a tudásától függően kapcsolódhat be a különböző nyelvi szinteknek megfelelő programmodul képzésébe. Informatikai képzések: ha nem is jelentkezik az egymásra épülés mindenhol, mindenképpen olyan modulok legyenek benne, amelyek összességében egy konkrétan megfogalmazható szintet képeznek. (Pl. átlagos felhasználói szintű számítógépes ismeretek, ECDL).
Lehet-e egymodulos az akkreditált program?
Igen lehet, de ez a konstrukciót csak rövidebb (pl. 1-3 napos, 20-30 órás képzések) képzéseknél ajánlatos.
Mire kell figyelni a bekapcsolódás feltételeinek meghatározásakor a program-akkreditációs kérelmek esetében?
A korábbi gyakorlattal ellentétben többnyire már nem fogadják el, ha "komolyabbnak" számító programok esetében (pl. vezetői tréningek, irodai szoftverek oktatása) nem írjuk elő a legalább középfokú végzettség meglétét. Ennek sajnos, az a hátránya, hogy a megvalósítás során le is kell fűzni a dokumentációban a résztvevők végzettségét igazoló iratok képző intézmény által hitelesített másolatait. Természetesen ez a program témájától függ, és a szakértők döntésén alapul, hogy az adott program esetében indokolt-e vagy sem a végzettség előírása. A tapasztalat az, hogy ha nem kötik végzettséghez a bekapcsolódást, akkor hiánypótlásra szólítanak fel.
Az ügyvéd által készített aláírás mintát elfogadják-e az akkreditációs eljárások során a közjegyző által készített aláírási címpéldány helyett?
Intézmény-akkreditációnál elképzelhető, hogy a kirendelt szakértők a helyszíni szemlén az aláírási címpéldányt kérik.
A program-akkreditációs kérelemben a képzés intenzitását mennyire kell minden lehetséges formában meghatározni?
Tanácsos 2-3 variáció konkrét meghatározása, és érdemes feltüntetni azt is: "Egyéb, a képzésben résztvevők, megrendelők igényei szerinti intenzitás." A kérelmet elbíráló szakértők ezt el szokták fogadni, és ha később mégsem a konkrétan meghatározott intenzitás szerint folytatjuk le a képzést, akkor sem kerülünk ellentmondásba az akkreditált programmal.
Oktathatnak-e az akkreditált képzéseken illetve akkreditált intézményekben olyan szakemberek, akiknek nincs szakirányú felsőfokú végzettsége?
A válasz egyértelmű: nem. Bármennyire is az adott szakma kiváló, nagy gyakorlattal rendelkező oktatóiról van szó, a program-akkreditációs kérelmet is hiánypótlásra utasítják, ha nem írjuk elő a felsőfokú szakirányú végzettséget. Egyedül a nyelvi képzések esetében megengedhető eltérés, de csak az órák maximum húsz százalékában (lásd 24/2004-es FMM rendelet 1. sz. melléklete).
Program-akkreditációs kérelmek esetében meg kell határozni, hogy képzés fogyatékkal élők vagy hátrányos helyzetűek számára is alkalmas-e?
Ha a képzési program alapvetően lehetőséget adna erre, érdemes kitérni a mozgássérültek, látássérültek, hallássérültek képzésben való részvételére is. Ha erre a képző intézmény nem igazán felkészült, akkor is tanácsos feltüntetni, hogy kisebb mértékű fogyatékosság esetén is tudják fogadni a résztvevőket - pl. ha a fogyaték mértéke nem akadályozza a szóbeli kommunikációban stb.