Nem teljesen kiforrott még az a koncepció, amely alapján sor kerül a 2001. évi CI. felnőttképzési törvény megújítására. A Magyar Munka Terve a törvény meghozatalára határidőként ez év végét jelölte meg.
Az idén 10 éves felnőttképzési törvény alapeszméje, az egész életen át tartó tanulás joga nem szorul módosításra, azonban a felnőttképzési rendszer „áthangolása” miatt változni fog egy sor jogszabály.
A Debrecenben megrendezett első felnőttképzési tanévnyitón ismertetett kormányzati elképzelések szerint könnyebb lesz, és kevesebb adminisztrációval jár majd az intézményi és program akkreditáció megszerzése. Az ellenőrzések az intézmény működésének támogatását, célozzák. A nagyobb gyakorisággal, évente legalább egyszeri ellenőrzések többszintűek lesznek, és csak a súlyosabb mulasztások, illetve a „visszaeső” intézmények esetében kerül sor szankcionálásra. Egyszerűbb lesz a képzési programok akkreditálása, és szó van arról is, hogy az akkreditált intézményeknek a képzéseiket nem is kell külön minősítésre benyújtaniuk.
Átalakul a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT), és megszűnik a párhuzamos – a munkaügyi központos és a FAT által lebonyolított – hatósági ellenőrzés.
Körvonalazódik az a terv, hogy a képző intézményeknek főállású oktató(ka)t kell foglalkoztatni, kötelező lesz a tanári értékelési rendszer bevezetése, és tanári óraterv készítése.
Az elképzelések szerint rendelet írja majd elő, hogy milyen célokat tűzzön ki maga elé az intézmény a kötelezően elkészítendő „Tárgyévi minőségcélok” dokumentumában, ugyanúgy, mint ahogyan azt is, hogy a résztvevők véleményéről készült kérdőíveket a képzést finanszírozó intézmény elemzi, és az összesített értékelést nyilvánosságra is hozhatja.
A jogalkotók szándéka egy olyan rendszer kialakítása, amely elősegíti, hogy a felnőttképzésben azok vegyenek részt, akiknek a munkaerő-piacon a legnagyobb szükségük van erre.